Bevezető – Ahol a gondoskodás otthonra talál
Az Esterházy Fogadó messze több, mint egy különleges helyszín a Vértes festői világában: egy valódi menedék, ahol a múlt eleganciája és a jelen személyessége találkozik. A fogadó mindennapjait két különleges ember teszi igazán emlékezetessé olyanok, akik nemcsak dolgoznak itt, hanem szívüket-lelküket adják minden érkezőért.
A fogadó motorja és szellemi iránytűje Kis Gábor, a hely vezetője, aki több mint harminc éve él és lélegzik a vendéglátás világában. Ő az, aki képes megjegyezni egy hangot, egy mosolyt, egy apró szokást és ettől a vendég nemcsak jól érzi magát, hanem úgy érzi, hazaérkezett. Gábor gondoskodó jelenléte, aprólékos figyelme és őszinte érdeklődése adja az Esterházy Fogadó lelkét.
A konyha meghitt világában pedig ott dolgozik a hely másik büszkesége: Kocsisné Papp Mária, aki olyan szeretettel és alapossággal készíti az ételeket, ahogyan azt már egyre kevesebb helyen tapasztalni. Ha valaki valódi magyar ízekre vágyik arra az otthonos, hagyományos, mégis kifinomult ízvilágra akkor Mária főztje maga az élmény. Minden tányérja egy darab szeretet: bőséges, házias, őszinte és felejthetetlen.
Kis Gábor személyes törődése és Kocsisné Papp Mária otthonos, melegszívű konyhája együtt teremtik meg azt a hangulatot, amely ma az Esterházy Fogadó védjegye: a helyet, ahová jó megérkezni és ahová jó visszatérni.
Képek Szerzői jogi védelem alatt áll…
Mesélj kicsit magadról – hogyan indult a kapcsolatod a vendéglátással?
A Rózsa Ferenc Vendéglátóipari Középiskolában tanultam, ahol szakács, cukrász, felszolgáló és vendéglátóipari eladó végzettséget szereztünk alapfokon. Már a nyári gyakorlatok után Pest megye egyik legismertebb éttermében, a Töki-Patkó Csárdában helyezkedtem el. Ez különleges időszak volt, mert a csárdával szemben egy kis borospincénk is volt, amit átalakítottunk ez lett később a saját vállalkozásom, a ma is működő Doki Sörkert. A Patkó Csárdában felszolgálóként kezdtem, és gyorsan végigjártam a ranglétrát. Volt egy időszak, amikor Németországba költöztem a svájci határ mellé: nyelvet tanulni, új szemléleteket megismerni.
Később kipróbáltam magam a konyhán is dolgoztam a Badacsonyi Halászkertben és a Váci utcai Tavernában, de mindig a felszolgálás állt legközelebb a szívemhez. A húszas éveimre a vendéglátás mellé belépett a vadászat is, ami a családom tradicionális hobbija. Így született meg bennem a vágy, hogy a vadászat és a vendéglátás világát összekössem.
Említésre méltó állomás volt a Váli Vadászház, egy 670 hektáros területtel és egy gyönyörű, hét szobás rezidenciával, étteremmel. Ez az életem egyik legmeghatározóbb fejezete volt. Korábban pedig egy kis mátrai szálloda, a Hotel Narád is hozzám került, ahol belekóstoltam a szállodaipar világába is. Mára mindez egy úton vezetett ide: az Esterházy Fogadóba, amely ma a legszemélyesebb küldetésem.
Az Esterházy Fogadó történelmi hangulatú, mégis kortárs élmény. Hogyan találtatok egymásra, és hogyan formáltad a helyet a saját ízlésed szerint?
Számomra a vendéglátásban mindig a személyre szabott gondoskodás volt a legfontosabb. Nem az számít, hogy a pincér remegő kéz nélkül viszi ki a levest hanem az a pillanat, amikor a vendég belép az ajtón, és egy széles mosoly fogadja. A vendégnek éreznie kell, hogy róla szól minden. Egészen addig, míg vissza nem ül az autójába a parkolóban, én ott vagyok mellette: figyelemmel, gondoskodással, jelenléttel.
Az Esterházy Fogadóban otthonos, barátságos, családias környezetet szeretnék teremteni olyat, ahová öröm megérkezni, és ahonnan emlékkel távozik az ember. A tisztaság, a precizitás és a figyelem nálam alapérték.
Képek Szerzői jogi védelem alatt áll…
Vendéglátóként milyen értékek mentén formálod a vendégélményt? Inkább az ösztönökre, a részletekre vagy az érzelmi kapcsolódásra építesz?
Hiszem, hogy a varázslat a részletekben rejlik. Olyan egyedi gondoskodást szeretnék nyújtani, amit kevés hely tud megadni. Mivel én magam is ott állok a vendég mellett, ezt maximálisra tudom képviselni. Nem az vezérel, hogy egy napra több társaságot zsúfoljak össze. Inkább külön napokra teszem őket, hogy mindenkire külön figyelmet fordíthassak. És ezt a vendégek hosszú távon meghálálják.
Mitől különleges egy kis létszámú, intim esküvő vagy rendezvény nálatok?
Nálunk minden a maximális gondoskodásról szól. Egy kis létszámú eseménynél van időnk és lehetőségünk arra, hogy mindenkire személyesen figyeljünk. Ha egy vendég másodszor érkezik, már úgy kapja a kávéját, ahogy szereti anélkül, hogy kérné. Ez az a gesztus, ami igazán sokat jelent. Ugyanez igaz az ételre is: ha valaki ételérzékeny, nem egy „kényszermegoldást” kap, hanem olyan fogást, ami ugyanúgy örömet szerez neki, mint a többieknek. Mi szeretünk meglepetést varázsolni a tányérra. Ez az a hozzáadott érték, amit a vendégek hazavisznek: azt érzik, hogy valóban fontosak.
Milyen vendégek érzik magukat a leginkább otthon nálatok? Vannak törzsvendégek?
Rengeteg emberrel találkozom, és az első pillanatban tudom, kivel rezonálok. Ha kellemes a hangja, kedves a kisugárzása, őszinte az érdeklődése, akkor már az első telefonbeszélgetés után elmentem a számát a nevével együtt. Amikor legközelebb hívom, és nevén köszöntöm ez a kis figyelmesség teljesen elvarázsolja őket. Apróság, gesztus, de pontosan ez az, amitől különlegesnek érzik magukat. Az ételeinkkel is ezt adjuk vissza: figyelmet, bőséget, otthonosságot. Szeretik, hogy csomagolhatnak haza, szeretik a gondoskodást, a figyelmes pluszt. Ez az a hely, ahová barátként térnek vissza, és ahol én minden vendégre személyesen odafigyelek.
Ha egy év múlva újra beszélgetnénk, miben szeretnéd, hogy előrébb járjon a fogadó?
Azt szeretném, ha egy év múlva úgy lépnél be az ajtón, hogy csillog a szemed. Ez azt jelentené, hogy sok közös munkánk volt, sok elégedett vendéggel. Ha te mosolyogsz, az nekem garancia: én is profitáltam belőle nem csak anyagilag, hanem lelkileg is.
Képek Szerzői jogi védelem alatt áll…
Záró gondolatom hogy az Esterházy Fogadó története és működése mögött nemcsak szakmai tapasztalat áll, hanem egy ember, aki valóban otthont és figyelmet szeretne adni mindenkinek, aki betér hozzá. A beszélgetésből világosan kirajzolódik az a ritka hozzáállás, amelyben a vendéglátás nem csupán szolgáltatás, hanem személyes küldetés: apró gesztusok, valódi kapcsolódások és szeretettel megteremtett pillanatok sorozata.
E hely varázsát nem a falak, nem a menü, és nem is a környezet önmagában adja hanem az a gondoskodás, amelyet a vezetője nap mint nap beleültet. Talán épp ez az, amitől az Esterházy Fogadó olyan könnyen bevésődik az ember szívébe: mert itt a vendég nem vendég, hanem érkező barát.
Ha egy év múlva újra leülünk beszélgetni, remélhetőleg már újabb közös élményekről, elégedett vendégekről és új fejezetekről mesélhet majd. Addig is az ajtó nyitva áll, és aki egyszer belép rajta, azt nagy valószínűséggel mindig visszahívja a hely és a gondoskodás, ami mögötte rejlik.
Partnerünket megtaláljátok a Leonor Online-on!
Írta: Lippai Piros
